Felb...ta az agyam. Persze, hülye voltam én is. Már 10 óra, és mennem kellene. Erre írom a 2. számú meg a 3. számú munkákat. És meg mertem kérdezni, hogy elszámoltuk-e a benzinpénzt. Én csak neki akartam jót. Erre, hogy még ezt se meg azt se számoltuk el. Mondom, tudom, de megmondaná, mikor írtam volna meg? Mikor állandóan neki állok készenlétben? A munkák csúsznak, mert este itthon már csak "Legyünk együtt, ne dolgozzunk!"- felkiáltással filmet nézünk, barátokat hívunk, (jó, kivétetesen az enyémeket), menjünk haverokhoz vidákre, stb. stb. stb. Gyerek most nincs itt, csak néha az övé. tehetek én arról, hogy mindketten utáljuk ezt a témát. Mármint, hogy ki mit fizet? Egyszer ezen fogunk szétmenni, ha ekkora barmok vagyunk, mint ma. És persze, megint én fogok könyörögni, hogy cicuka, ne indulj már munkába ilyen morgós fejjel. Ja bocs, ő nem is dolgozni megy, azt csak nekem kell síkidegen. Ő a gyerekkel kirándul.

Tudom, persze, hogy mindez azért van, mert utálom, ha szembesítenek az el nem végzett munkával. Ha ő a tükör. Mert lelkiismeretfurdalásom van, hogy biztos lett volna 3 óra valahol valamikor az eddigi életemben, hogy elszámoljunk. Mert volt pofám tegnap is olvasni, meg elaludni. Hogy én valamit elfelejtettem, halogattam. Ezzel szembesít, és persze rá haragszom. Meg, hogy ha azt megcsinálom, akkor másra nem lesz idő.

Másik, hogy már reggel kezdődtek a játszmák R-rel, mikor vegyük át a gyerekeket exemtől és hol. Mert ha itthon, akkor a gyerek kicsit tud itthon lenni, nekem könnyebb őket összepakolni. (ez az én álláspontom.) De tény, fennáll a veszélye, hogy sose indulunk el, vagy csak órákkal a tervezettnél később R rokonaihoz. (Ez az övé. Vegyük át útközben. Érted?! két hétre bepakolt cuccal!!!, amiből persze ex biztos kifelejt valami igazán fontosat, pl. cipőt a gyerekre, vagy az ünneplőt, vagy a bugyiját.) Meg a fiam nem akar menni. Persze, fogunk, de neki is akartam kedvezni, hagy legyen kicsit itthon is. Nem lehet egyszerre 2 pasit kiszolgálni.

Na mindegy. Ma jó napom lesz, már csakazért is. Megkínoz a kozmetikus, meg elverek egy kisebb vagyont kajára.:-) Hátha nekem is hoz valamit a nyuszi, magamtól.

A bejegyzés trackback címe:

https://kekblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr372846896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása